A tejsavas erjedés során a káposztában élő, hasznos Lactobacillus baktériumtörzsek szaporodnak el nagy számban. Ezek a probiotikus baktériumok:
Fontos hangsúlyozni, hogy az élő probiotikus hatás csak a nem pasztőrözött, hőkezelés nélküli savanyú káposztában marad meg – a főzés, hőkezelés elpusztítja a baktériumokat, bár a rostok és egyéb tápanyagok ekkor is megmaradnak.
Történelmileg különösen fontos szerepet játszott a savanyú káposzta C-vitamin-tartalma. A fermentáció során a C-vitamin nemcsak megmarad, hanem bizonyos esetekben a folyamat során keletkező vegyületek miatt a biológiai felszívódása is javulhat.
Fontos a napi bevitele, nyilván télen tavasszal még több!
A savanyú káposzta rostban gazdag, ami segíti a bélmozgást és hozzájárul az egészséges emésztéshez. Ez az oka annak is, hogy a hagyományos konyha gyakran társította nehéz, zsíros ételekhez (disznótoros vacsorák, sültek mellé) – a rostok és a savasság segítették a nehéz ételek emésztését. hurka,kolbász,sült húsok stb, a sótartalomról
Bár a hordós káposzta számos jótékony hatással bír, magas sótartalma miatt magas vérnyomással vagy vesebetegséggel élőknek érdemes mértékkel fogyasztaniuk, és célszerű orvossal vagy dietetikussal egyeztetni az étrendbe illesztés előtt
A hordós káposzta nem véletlenül volt évszázadokon át a magyar paraszti konyha egyik alappillére: a hosszú télen keresztül biztosította a vitaminokat, támogatta az emésztést, és – ahogy ma már tudjuk – jótékonyan hatott a bélflórára is. A régi bölcsesség és a modern tudomány ezen a ponton szépen találkozik. Ma egyre több helyen ajánlják a fermentált zöldségeket, Kim – Chi ket.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.